A zseni valóban kiigazodik a zűrzavaron?

Szakállas közhely, hogy rendre csupán a gyenge képességű embereknek van szüksége, a zseni kiigazodik a zűrzavaron. Az állítás második fele lehet, hogy igaz. De bármekkora zseniről is legyen szó, csak a saját maga által teremtett zűrzavaron képes kiigazodni.

Nem kis fejtörést okozhat egy vezetőnek a cunami sújtotta íróasztal mögött gubbasztó, ugyanakkor kivételesen nagy koponyának minősülő munkatársak kezelése. Engedjük a rendetlenséget? Kényszerítsük ki a nagytakarítást? Esetleg mi magunk csináljunk rendet néha? Ha azt gondoljuk, hogy van jó megoldás, tévedünk.

Létezik egy személyiségtípus (összesen 37 profil), aki nem szívesen foglalkozik olyan földi dolgokkal, mint a soknapos pizza szeletek kikukázása, vagy az asztal mögüli panorámás kilátás lehetősége. Részéről rendben van, hogy bizonyos papírok elfednek bizonyos papírokat. Igazából akárhány rétegben is történjen mindez.

Olyasmi környezet veszi körül, mint amilyen a belső világa. Ha megnézzük például az íróasztalát, elképzelhetjük a koponyájában rétegződő információs zsákutcákat. Tele van kesze-kusza élményekkel, képekkel, hatásokkal. Minden egy benyomás, egy hangulat, vagy életérzés szimbóluma. Minden jön-megy odabent. Egy rendmániás személyiségnek másodperceken belül sajogna a feje, ha csak kis ízelítőt is kapna ebből a csapongó és véletlenszerű univerzumból. Gyengébb idegzetűek jobb, ha meg sem próbálják elképzelni. Egyébként meg úgysem tudják.

Mivel az van kívül, ami belül is, valóban zsenink a legesélyesebb arra, hogy kiismerje magát a saját kézzel megalkotott zűrzavarán. De csak addig, amíg bele nem avatkozunk. Ha bármi felborul akár a kinti, akar a benti "rendben", emberünk leblokkol és összezavarodik. A lényeg tehát, hogy hagynunk kell, a kint és a bent hasonlóságát. Egy nagytakarítással, csupán semmibe mélázó, fogódzkodókat kereső és működésképtelen üzemmódot keltünk életre.

Ugyanígy az is vicces, ha két hasonszőrű zűrzavarpárti, egymás barlangjában tesz látogatást. A másik zűrvarán nemhogy nem igazodnak ki, de még frusztrálónak is érzik azt. Többek lerökönyödésétől övezve, néha megkérdezik egymástól: "téged nem zavar ez a rendetlenség?".

Menedzsment szempontból persze aggályos, hogy a négyhetes (már oszló) banánhéj alatt egy fontos árajánlat hever, vagy egy határidőt már réges-régen meghaladott, kávéfoltos tervdokumentáció. A zűrzavaros iratkupacokban számlák, bizonylatok, informatikai fejlesztések adatai hevernek. Nem is igazán tudjuk, hogy mit kezdjünk ezzel a helyzettel. A zseniális szürkeállomány nélkül nem megy, elküldeni, elveszíteni nem akarjuk. Ugyanakkor minden menedzser szereti a kiszámítható, tervezhető, előre látható, kalkulálható, biztos stb., dolgokat. Pedig azokat elfelejthetjük egy igazi zseni jelenlétében.

A jó hír a rosszban, hogy a 37 rendetlen-zseni személyiségprofilból, csupán 12 menthetetlen. Az ő esetükben tényleg nincs mit tenni, mint éber figyelemmel kísérni kollégánk minden mozdulatát. Természetesen úgy, hogy ebből a "megfigyelt" semmit ne vegyen észre.

A 25 másik profil viszont kecsegtet némi reménnyel. Tudatos személyiség és képességfejlesztés által, valamelyest javíthatunk a rendszeretet testidegen tulajdonságán. Persze attól nem kell félnünk, hogy túl jól sikerül az "átnevelés".